A Seuso-kincseket rejthette a római kori palota Rekordméretű ókori település Szabadbattyánnál

Sok minden mutat ugyan rá, de megdönthetetlen bizonyíték még nem került nyilvánosságra arról, hogy összefüggés van a Seuso-kincsek és a Szabadbattyán határában végzett régészeti feltárás között; de erre utal, hogy állítólag újabb darabja vált ismertté a kincsnek. Valószínűleg hatott, hogy korábban akultúrális miniszter bejelentette: 10 millió forint jutalom illeti azt, aki a Seuso-kincsekhez kapcsolható, érdemleges bejelentést tesz, illetve leletet szolgáltat.

Korábban az ásatás vezetője elmondta: egy légifelvétel alapján derült ki, hogy római birodalmi méretekben is hatalmas, 13 ezer négyzetméter alapterületű épületet rejt a föld mélye, amelyből eddig 8500 négyzetméternyit tártak fel. A palota a IV. század utolsó negyedében, feltehetően egy barbár támadás következtében semmisült meg, amikor az épületet felgyújtották, lakóit legyilkolták.

Tulajdonosának tudnia kellett a várható támadásról, hiszen az épületet kiürítették, a kincseket elrejtették, az eredeti omladékok alatt ugyanis a régészek nem találtak a termeket díszítő tárgyakat, de előkerült több ezer négyzetméternyi falfestmény, amelyekből hiteles rekonstrukciókat lehet készíteni.

A Seuso-kincseket - amelyek megtalálásához két rejtélyes haláleset is kapcsolható - az eddigi ismeretek szerint az 1970-es években találták meg Polgárdi-Szabadbattyán-Kőszárhegy térségében. A lelet többségében nagyméretű tálakból, kancsókból, díszedényekből áll, anyaguk nagytisztaságú ezüst. A vélhetően 40 darabból álló együttesből 14 ismertté vált darab az 1980-as években illegális úton - feltehetően egyenként értékesítve - külföldre került.

A jelenleg lord Northampton birtokában lévő kincset először a kaliforniai Getty Múzeumban állították ki, ahol egy éppen ott tartózkodó magyar professzornak feltűnt az egyik tálon a Pelso - a Balaton római kori neve - felirat.

A magyarországi származást látszott alátámasztani az az 1874- ben, Polgárdiban előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött triposz - háromlábú állvány - is, amelyre pontosan ráillik a Seuso-kincs egyik tálja, s amelynek nagy tisztaságú ezüstanyaga, díszítő motívuma, felirata azonos a Seuso-kincsével. Ehhez csatlakozhat most döntő bizonyítékként az állítólagosan előkerült - a leletegyütteshez kapcsolódó - újabb tárgyi emlék.

Ennek az új fejleménynek nyomán tán nagyobb esélye lehet Magyarországnak a leletegyüttes tulajdonjogát visszaperelni.

Azóta a magyar állam a lord tulajdonában álló tárgyak felét megvásárolta, melyek már Magyarországon megtekinthetők.